Minden vállalkozó számára nagyon fontos, hogy pontosan meg tudja határozni a céljait, megfelelően magasra tegye a mércét, amit el akar érni, az számára kihívást jelentsen, de egyben reális és elérhető is legyen. Egy vállalkozás menedzselése során meg kell határozni időben igen távoli célokat is. A siker szempontjából alapvetően fontos a nagyon erős elszántság a munka elvégzéséhez tűzön-vízen át, és ez időnként személyes áldozatot is követel.

A sikeres vállalkozónak képesnek kell lennie eladni. Ahhoz, hogy a potenciális vevői bízni tudjanak benne, jó kapcsolatokra van szüksége az emberekkel, máskülönben semmit sem fognak tőle vásárolni. A kedvesség, az együttműködési készség és a taktika mind fontosak. Másfelől el kell tudni fogadnia, hogy nem tud mindent egyedül megoldani, időnként igénybe kell vennie külső emberek véleményét annak érdekében, hogy javítsa üzleti döntéseinek minőségét. A célok elérése érdekében szakemberek tudására is kell hagyatkozni, velük közösen dolgozni.

A szóbeli kommunikáció, hallott vagy írott anyag megértése és a jó írásbeli kommunikációs készség elengedhetetlenek a vállalkozó számára. Az ötletek és gondolatok kommunikálásának képessége minden üzletnél fontos, de a kisvállalkozások esetén elsődleges. Néha ez a képesség az egyetlen erőforrás, amire bankokkal, leendő partnerekkel szemben támaszkodhat a vállalkozó. Ahhoz, hogy elképzelései megvalósításához megrendelőket és hitelt szerezzen, a fejében lévő ötleteket és gondolatokat kell eladnia.

A sikeres vállalkozót személyiségének belső motorja hajtja: az az igény és elvárás, hogy önmagunk elé megfelelően komoly, de ugyanakkor reális célokat állítsunk, és aztán megküzdjünk saját magunkkal: valósítsuk is meg ezeket. Egy kisvállalkozás esetén a hibákért nincs kit vádolni, csak azt az embert, aki „az összes kalapot hordja”. Ez az önállóságra és felelősségvállalásra való képesség és hajlam beosztott szerepben gyakran úgy jelentkezik, hogy nehéz másoknak dolgozni. Az önálló teljesítményre vágyó emberek úgy érzik, hogy a főnökük nem olyan okos és tehetséges, mint ők, és a munkájukat nagyon hamar unalmasnak találják. A fiatalkorban végzett nyári munkák segítenek kialakítani az emberben az önfoglalkoztatás igényét.

A sikerorientáltság bizalom teli viszonyt jelent önmagunkkal. A vállalkozónak hinnie kell abban, hogy képes elérni az általa kitűzött célokat. Tisztában kell lennie azzal, hogy ő maga az okozója a sikernek vagy a bukásnak, az nem szerencse kérdése. Ugyanakkor minden vállalkozás során érik kudarcok az embert. A sikerorientált ember ezt is képes saját maga előnyére fordítani: tanul belőlük. Úgy tudja kezelni a vállalkozói szerepben elkövetett hibákat, hogy a jövőben elkerülhető legyen számára, hogy ugyanaz még egyszer megtörténjen.

Minden vállalkozás esetén beszélhetünk kiszámíthatatlanságról, bármikor előállhat olyan krízishelyzet, amit csak a vállalkozó tud megoldani. Ennek érdekében fel kell vérteznie magát, hogy elviseljen bizonyos fokú kockázatot, mely kihívást jelent számára, de még elviselhető, és meg kell tanulnia együtt élni a bizonytalansággal a karrier és a munkahely biztonságát illetően, miközben egyszerre több feladatot is el kell látnia. A kihívások jöhetnek hirtelen nagymértékű forgalom-ingadozás formájában is, ennek tűrése is elengedhetetlen képesség.

Megragadni a kezdeményezést és személyes felelősséget vállalni – ez az, ami nélkül nem indul el vállalkozás. Senki nem áll a vállalkozó háta mögött, hogy meghozzon nehéz döntéseket, vagy megmondja, hogy mi a következő lépés. A siker fontos összetevője, hogy be tudja tölteni valaki a vezető szerepét. Ezen felül szeretnie kell azokat a helyzeteket, amikor a teljesítménye mérhetővé válik. Ahhoz, hogy jól állja valaki a sarat ezekben a helyzetekben, rengeteg belső hajtóerő, magas energiaszint szükséges. Önállóan vállalkozást vezetni nagyon kemény munka. Hozzá kell szokni a hosszantartó munkához kevés alvás mellett. A jó egészség, kitartás és életkedv elengedhetetlen.

A siker elengedhetetlen feltétele az alkotó, kreatív gondolkodás, az eredetiség, és az adott helyzet kritikus szemmel történő elemzése, valamint a problémamegoldó képesség megőrzése különösen nagy nyomás alatt. Emellett a vállalkozás teljesítménye a könyvelésen keresztül mérhető. A vállalkozónak természetesen nem kell teljes mértékben értenie a mérleghez, de nem szabad, hogy megijedjen a számokat látva. Előbb vagy utóbb a fontos döntéseket a számokra alapozva kell meghozni. Minél jobban érti a vállalkozó ezeket az adatokat, annál könnyebb a döntést meghozni. A gondolkodásbeli képességek egy harmadik csoportját jelenti a szakmában megszerzett tudásanyag. Veszélyes úgy kezdeni egy vállalkozást, hogy nem ismerjük az adott szakterületet. A tudás megszerzése több úton is lehetséges: önképzéssel, munkát vállalni alkalmazottként hasonló munkakörben, franchise átvétele, üzlettárs bevétele a cégbe vagy szakember felvétele. Különösen veszélyes lehet mások kegyeire bízni magunkat.

Rá kell jönni, hogy a pénz fontos része a vállalkozásnak. A pénz birtoklása iránti tisztelet, és „használatának megtanulása” elengedhetetlen. Aki nem érti meg a pénz természetét és szerepét, az nem számíthat anyagi gyarapodásra.

A kérdés az összes előző képességre együttesen vonatkozik, hiszen vállalkozással foglalkozó családban felnőve – ezeket a szüleinktől megtanulva vagy örökölve – a tarsolyunkban lesz a szükséges muníció, ha azt az „anyatejjel szívtuk magunkba”. Vállalkozói területen szerzett tapasztalatokkal rendelkező családból nagyobb biztonsággal indulhatunk neki egy saját vállalkozás alapításának. A kutatások igazolják: a sikeres vállalkozók felmenői között gyakran találunk vállalkozói tapasztalattal rendelkezőt.